Hungarikumok: A magyar tanya
A MagyarHáz Független Hírmondójában sorozatot indítunk a Hungarikumokról, melynek keretében a magyarság csúcsteljesítményét jelölő értékeket, kiemelésre és megkülönböztetésre méltó kincseit mutatjuk be.
Hungarikumok: A magyar tanya
2017
Egy gyönyörű alföldi naplementében és az elnyúló rónában gyönyörködve talán elsőre nem is gondolnánk, hogy a magyar tanya nemcsak egy megkapóan ismerős látvány számunkra - hanem kulturális örökségünk listáját is gazdagítja 2017 óta.
Szálláshelyek az Alföldön
A régebbi szóhasználatban a tanya neve szállás volt. Ezek a szálláshelyek legtöbbször a gazdálkodás központjaként és az állatok telelőhelyeként töltötte be funkcióját. A tanya jellegzetesen alföldi képződmény, ahol tipikusan vidékies elemként tartjuk számon. Valójában településképződménnyel van dolgunk, amely mindig külterületi lakott helyre utal.
Mi hívta életre a tanyákat?
A tanya és a termőfölddel való szoros elemi kapcsolat elválaszthatatlanok egymástól. Kialakulásában egyértelműen a mezőgazdaság játszotta a legfőbb szerepet. Ha a tanyavilágra gondolunk, akkor ösztönösen mindig a szétszórt, magányosan álló telepekre gondolunk.
A tanya ugyanakkor sosem csak a lakóházat jelentette, hanem mindig egy nagyobb körre utalt. A tanyához mindig hozzátartozott az udvar, az összes gazdasági épület, a földterületek, illetve a kertek és szérűk. A tanya tehát nemcsak lakhely, hanem gazdasági egység is.
Mikor költöztek ki először tanyákra?
Az alföldi mezővárosok nagyméretű tanyásodása a 18. században kezdődött. Bár a tanyák formája, rendeltetése és használatuk módja nagyon változatos. Legtöbbször az állatok számára, vagy a nyári mezőgazdasági munkák elvégzésére építettek szálláshelyeket. Először kunyhó, a jószágok számára pedig akol vagy istálló épült. Csak annyi időt töltöttek ezekben a pusztai épületekben, amíg az állatok itt teleltek, vagy míg a mezőgazdasági munkákat be nem fejezték.
Később számos olyan példát ismerünk, hogy a városokban lakó családok a nyári hónapokra kiköltöztek a tanyára. Megjelentek a lakóházak, és sokan olyan “kertészt” is fogadtak a tanyáikra, aki egész évben kint lakott és vigyázott a telepre. Tudunk arról is, hogy az öregedő gazdák átadták fiaiknak a birtokot, és beköltöztek a városi házba. Gyakori volt, hogy a tanyán élők piaci napokra és ünnepekre rendszeresen a városba utaztak.
További érdekességek és információk, illetve a cikkhez felhasznált források:
- Hungarikumok Gyűjteménye - Magyar Értéktár honlapján
További cikkekért, tartalmas írásokért lapozza fel a MagyarHáz Független Hírmondót!
Honlapunkon a teljes lapszámok internetes formában elérhetőek a világ bármely táján élő magyar barátaink számára.
MagyarHáz Független Hírmondó
A Svájci MagyarHáz Alapítvány lapja
E-mail: Diese E-Mail-Adresse ist vor Spambots geschützt! Zur Anzeige muss JavaScript eingeschaltet sein!
